Budapesti Állatkert Igazgatója
2017. október 03. Ünnepélyes keretek között lerakták a Kárpát-medence múltbéli élővilágát bemutató Pannon Park alapkövét kedden Budapesten. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: családbarát környezetet, egyedülálló élményt és 21. századi kikapcsolódást nyújtó közösségi tér épül a Fővárosi Állat- és Növénykert területén. Hozzáfűzte: a 43, 7 milliárd forintból épülő komplexum a szabadtéri kifutó mellett egy 1, 7 hektáros hipermodern biodómnak és Kelet-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriumának is helyet fog adni. A miniszter szerint az elmúlt évek kemény munkája Budapest új arculatát kirajzoló nagy ívű terveket és fejlesztéseket, beruházásokat szült. Kiemelte: Budapest olyan európai város, amely képes nagy attrakciókkal Magyarországra vonzani a minőségi szórakozásra vágyókat. A megszűnt vidámpark egykori területén épülő öt hektáros Pannon Park az állatkert történetének eddigi legnagyobb fejlesztése lesz - hangsúlyozta a helyszínen Tarlós István, Budapest főpolgármestere, aki szerint a több millió évvel ezelőtti Kárpát-medencei ősvadont bemutató biódom egyszerre képvisel építészeti, botanikai és zoológiai bravúrt.
- Történetek a Budapesti Állatkertből - Babilon Kiadó
- Megvan a Fővárosi Állat- és Növénykert új igazgatója - Napi.hu
- Fapitonokkal gyarapodott a debreceni állatkert
Történetek a Budapesti Állatkertből - Babilon Kiadó
Persányi egészségügyi okokra hivatkozott, de a szerint a Biodóm körüli költségvetési vita állhat a háttérben. A Pannon Park körüli vita akkor mérgesedett el, amikor egy bejáráson Persányi bejelentette, hogy a nagyszabású beruházásra nem elég a kormány által biztosított 43, 7 milliárd forint. Akkor úgy becsülete: további 20 milliárd forintra van szükség.
- A budapesti állatkert első igazgatója | National Geographic
- Tények - A lebombázott állatkert igazgatója a végsőkig az állatok mellett marad és segítséget kér
- Bemutatták a Fővárosi Állatkertbe érkezett három óriásvidrát | Érdekes Világ
- Az Állatkert története | Állatkert Budapest szívében
- Fortnite torta dísz full
Megvan a Fővárosi Állat- és Növénykert új igazgatója - Napi.hu
A Déli-Bug folyó partján fekvő Mikolajiv városában az állatkertet bombatalálat érte. A személyzet egy részét evakuálták, a másik fele pedig hadköteles lévén Ukrajnáért harcol. Az intézmény igazgatója Volodymyr Topchyi magára maradt, ő azonban nem távozik, a végsőkig küzd, hogy megmentse az életben maradt, traumás stresszt szenvedett állatokat. Volodymyr Topchyi elektronikus jegyek vásárlására kéri mindazokat, akik megtehetik, hogy egy jegy árával hozzájáruljanak ahhoz, hogy az állatok ételhez jussanak.
A következő hónapokban létrejött például a vidramedence, érkeztek rénszarvasok, struccok, bölények, Benett-kenguru is, amit akkor még Benettiféle ugránynak hívtak. A legelső zsiráf. Forrás: Sissi aztán a koronázás előtt, 1867-ben is felkereste az állatkertet, ekkor az igazgató vezette körbe őt, és beszélgetésük során szóba került, hogy az egyik schönbrunni zsiráfot nem-e kaphatná meg az itthoni intézmény. A királyné pedig meggyőzte Ferenc Józsefet, és a zsiráfház megépülése után megérkezhetett Budapestre a vemhes Margareth. Borja néhány hónappal később született meg itt, ezzel pedig a világ legelső olyan zsiráfja volt, amelynek már édesanyja is állatkertben jött világra. A 155. születésnapját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert augusztus 7-8-9-én színes programsorozattal várja a családokat, kézműves foglalkozások, mese- és zenei koncertek, történeti séták és előadások kerülnek majd megrendezésre a hétvégén.
Ez a folyamat 1994-ben kezdődött, amikor Persányi Miklóst nevezték ki az intézmény főigazgatójának. Az azóta eltelt években – 2003 és 2007 között Bogsch Ilma irányításával – egyrészt újjászülettek, és újra régi szépségükben pompáznak azok a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Ezenközben az állatok férőhelyeit is sikerült korszerűsíteni, tágasabbá, természetszerűbbé, és a látogatók számára is esztétikusabbá tenni. A rekonstrukció szinte a kert minden sarkát, minden egyes négyzetcentiméterét érintette. Közben a szakmai eredmények sem maradtak el, így például Budapesten születhetett meg a világ első olyan orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés eredményeként láthatta meg a napvilágot. A Fővárosi Állat- és Növénykert 2016-ban ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját. Az állatkerti szakemberek most azon dolgoznak, hogy még nagyszerűbbé varázsolják ezt a városligeti csodavilágot. Az intézmény történetében először területi bővítést is kapott az Állatkert, ami annál inkább időszerű volt, mivel az elmúlt évtizedek során az eredeti terület egyharmadát fokozatosan elcsatolták.
Fapitonokkal gyarapodott a debreceni állatkert
Később maga a császár, Ferenc József további állatokat is ajándékozott a Pesti Állatkertnek. Ezek között volt a Kristóf nevű barnamedve is, aki a legendák szerint Deák Ferenc tetszését is elnyerte. Ami pedig a zsiráfokat illeti: a huszadik század elején az Állatkert pótolta az első, zsiráfborjú halálával létrejött hiányt:1934-re, nem kis mértékben a szakszerű és körültekintő tartásnak köszönhetően több masszai-zsiráf is született, ami egyedülálló jelenség volt az állatkertben tartott zsiráfok között. Ki volt Jónás? A honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban mindenütt ünneplésre készülődtek, és ennek jegyében az Állatkert is elő akart állni valamilyen újdonsággal. Úgy döntöttek, hogy több érdekes, Budapesten még soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Ekkor került az Állatkertbe Jónás, az első víziló-bika, aki 1893-ban érkezett meg, különféle társzekereken az országba, azon belül is az Állatkert kapujához. Ott azonban valahogy rá kellett venni, hogy "szálljon át" egy hatalmas ládába, amelyben majd elszállítják őt a jövendő lakhelyére.
Koch Henrik építészek, Puchner József építőmester, Reitter Ferenc csatornázási mérnök és rengeteg más szakember. 1866 júliusának végén készültek el az épületek, karámok, kifutók, sétautak és egyebek, az összes költség 28 ezer forint körülre rúgott. A kész állatházakba folyamatosan érkeztek a jószágok, más állatkertekből, kereskedőktől, és sok faj érkezett a schönbrunni állatkertből is Ferenc József ajándékaként. Az igazgatói posztra Leopold Fitzingert bízták meg, de ő a megnyitó előtt lemondott, így végül Xántus lett az első magyar állatkert legelső hivatalos igazgatója. A megnyitóra 1866. augusztus 9-én került sor, nagy csinnadrattával és hatalmas médiafigyelemmel. Nagyjából százféle fajt mutattak be ekkor, azonban a nagytestű emlősök még hiányoztak, ezekkel később bővült az állatkert társasága. Ez persze mit sem vont le a látványosság értékéből, hiszen fél év alatt több, mint hatvanhatezren keresték fel a kertet, és pár héttel a nyitás után Erzsébet királyné, vagyis Sissi is ellátogatott oda.
Akkoriban a reumát embereknél kétféle módon kezelték: szalicilsavval és fürdőkkel. A szalicilsavat tartalmazó kalmopyrint azonban nehéz lett volna a kellő mennyiségben beadni az elefántnak, így nem volt más választásuk, mint a fürdő. Az orvos tehát mind az elefántot, mind a gondozóját beutalta Hévízre, és meleg vizes kezeléseket írt föl nekik. A hírek szerint mindketten egészségesen térek haza. Lévai Júlia
Az igazságos becenévvel illetett Mátyás a madarakat is nagyon szerette, és nyári rezidenciája mellett, Visegrádon vadaskertet is létesíttetett. Emellett pedig ne felejtsük el a vándorcirkuszokat és utazó állatseregleteket, amik a köznép körébe is elhozták ezeket a messzi földről érkezett egzotikus fajokat. Zsiráfok, majmok, tigrisek, kígyók, jegesmedvék, hiénák érkeztek a fővárosba az 1830-as évektől kezdve, és mind nagy népszerűségnek örvendtek. Közben Európa-szerte elkezdtek létrejönni az újkori állatkertek, melyek kétféle módon születtek meg: egyrészt az uralkodók beengedték a nyilvánosságot az addig magáncélra fenntartott kertekbe– ilyen volt a schönbrunni állatkert – vagy polgári kezdeményezéseknek köszönhetően alapultak meg sorra az új intézmények – így Londonban és Párizsban. Ezeket látva itthon is felmerült a saját állatkert létesítésének gondolata, de a forradalom és szabadságharc viharos évei elnapolták a kérdést egy időre. Majd az 1850-es években Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és a polihisztor Xántus János szorgalmazta a leginkább az alapítást.
Akkor úgy becsülete: további 20 milliárd forintra van szükség. "Ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb" – ebből a nagyívű perspektívából nézte a Biodómot 2013-ban Persányi Miklós, aki az 1, 7 hektáros épületbe szabadabban mozgó nagytestű állatokat, kétmillió literes cápamedencét és az egykori pannon ősvadon megidézését képzelte el. Az álmok egyre merészebbek lettek, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője, Garay Klára szerint akkor vált megalománná a Biodóm terve, mikor a parlament 2013-ban meghozta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt. © Túry Gergely Az álmokhoz azonban pénz is kell: a 2012-ben 12 milliárdos projektként indult beruházás jelenleg ott tart, hogy 63 milliárdból talán meg lehet nyitni úgy, ahogy azt Persányi eltervezte, de még az sem biztos. Ennyi pénz nincs, a kormány megállt 43, 7 milliárdnál, a főigazgató által decemberben kért plusz 20 milliárdot az elszálló összegeket értetlenül néző kormány és főváros sem akarja megadni.