Kempelen Farkas Találmányai
Kempelen - Ember a gépben Médiaművészeti és történeti kiállítás Műcsarnok 2007. 03. 24-05. 28.
Kempelen Farkas – Wikipédia
A munkások egy időre vasráccsal lezárták az egész emeletet, a liftből pedig még a tízes nyomógombot is kiszerelték. Az általános riadalom akkor kezdett felerősödni, amikor az építkezésen dolgozó egyik éjjeliőr biztosan állította, hogy többször felbukkant mellette egy elsuhanó árny. A baljós előjelek azonban nem tántorították el a vásárlókat, ugyanakkor a beköltöző lakók is sorra kezdték egymásnak sugdosni hihetetlennek tűnő tapasztalataikat. Történetek kaptak szárnyra a lakásokban éjszaka feltűnő alakokról, ijesztő hangokról, recsegő-ropogó zajokról, koppanásokról és léptekről, illetve akadt, aki állította, hogy egy láthatatlan kéz lökte el. Gyakran előfordult, hogy a villany magától kikapcsolt, a tévé pedig minden előzmény nélkül bekapcsolt vagy csatornát váltott, esetleg a rádió szólalt meg magától. hirdetés Ezek a történések megmagyarázhatók lennének valamiféle áramingadozással, ám kivizsgálták a lakótelepen történteket, és állítólag semmiféle meghibásodást nem találtak a rendszerben.
Filozófiát és jogot tanult, emellett a rézmetszést gyakorolta, de a matematika, a fizika, sőt a költészet is érdekelte. Bécsben – tanulmányai után – tisztviselőként kezdett dolgozni. 1767-ben, mint Bácska telepítési kormánybiztosa a néptelenné vált területeket ügyeivel foglalkozott, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770-90 közötti, sokéves kísérletei eredményeképpen, elsőként a világon beszélőgépet alkotott. Az évek során több gépet is épített egymás után fokozatosan tökéletesítve a működésre vonatkozó elképzeléseit. Egy ilyen köztes példányt ma a müncheni Deutsches Museumban őriznek. Számos találmányai közé gőzgépek, valamint a gőzturbina őse is tartozik. Emellett írógépet, nyomdai szedőládát, a vakok oktatásához használható nyomtatógépet, valamint a himlőben megbetegedett Mária Terézia részére mozgatható betegágyat épített. Híres találmányát, a sakkozógépet 1769-ben készítette. A Török néven híressé vált szerkezetben egy ember volt elejtve: ez a találmánya újszerűségéből keveset von le, mivel a gépet működtető játékos nem volt a közönség számára látható, hanem ügyesen elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott.
Sakkautomatáját – a Törököt – először 1769-ben mutatta be Mária Teréziának. A császári udvarban való debütálását követően a gép egész Európát lázba hozta. A tudomány diadalaként ünnepelt gép sakkpartikat játszott és nyert az emberi ellenfelek ellen, és végig tudta járni a huszár útját: a sakktáblán a huszár minden mezőt érintett vándorlása során, de mindegyiket csak egyszer. A találmány népszerűségét a körülötte terjengő titok is egyre növelte, hiszen Kempelen sokáig nem árulta el, hogy egy ember ül a szerkezetben, és ezt apró trükkökkel próbálta elfedni. A sakkozógéppel Kempelen megalkotta az első olyan manipulátort, amely bonyolult mechanikai és optikai szerkezet útján emberi parancsra működött. Így az igazi bravúr nem az ember elbújtatása volt, hanem az asztal belsejéből pontosan mozgatható szerkezet és optikai kivetítőrendszer. A gépezet működéséről a következőket olvashatjuk Közteles Viktória könyvében: "A gép három zseniális technika együttes alkalmazásán alapult. Kempelen apró mágneses tűket alkalmazott, melyek a tábla aljára voltak erősítve.
Kempelen Farkas beszélőgépe Münchenben - videóval | ma7.sk
A józan eszükre hallgató ingatlantulajdonosok spontán fizikai jelenséggel igyekeztek magyarázni a vadiúj épületek természetes mozgását. A kétkedők viszont arra hivatkoztak, hogy ezek a recsegések inkább régi házakra jellemzőek. A mendemonda szerint egyszer egy teljes család menekült el pizsamában az éjszaka közepén az ijesztő jelenségek elől. A láncreakció eredményeképpen többen elkezdték árulni a nemrég birtokba vett otthonukat, de az akkori lakáshiány ellenére sem kapkodtak a Pozsonyi úti ingatlanok után. Addigra ugyanis már mindenki megtudta egy kis kutatást követően, hogy megbolygatott sírokra húzták fel az épületeket, és ehhez kötötték a paranormális jelenségeket. A lakótömbökre ráragadt a Szellemtelep elnevezés, amely annyira meghonosodott, hogy a mai napig használatos. Az erről a legendáról szóló cikkek alatt folyamatosak a kommentviták: az egyik tábor szerint ez mind butaság, csak az élénk fantázia szüleménye, és jó pár ott lakó is arról győzködi a többieket, hogy soha nem tapasztalt hasonlókat.
Nemcsak a találmány, de Kempelennek az ehhez szükséges kutatásai is áttörést hoztak: az emberi beszédről írt tanulmánya a fonetikai kutatások alapjául szolgált. Nem csupán feltaláló volt Kempelen Farkas munkáját életében kevés anyagi siker koronázta, haláláig szegény volt. A találmányok mellett mással is foglalkozott: tevékenykedett mint író és költő, kitanulta és művelte az ötvösséget, és még építészként is remekelt. Szökőkutakat, vízvezetékrendszereket épített, és ő tervezte a budai várnegyedben található Várszínház épületét. Életében sok energiát szentelt a nehéz sorsúak megsegítésére. Mikor Mária Terézia elkapta a himlőt, mozgatható betegágyat kapott Kempelen Farkastól, egy vak zongoristának pedig írógépet készített a tudós. Képek:
- Az első sakk gép - Kempelen Farkas - Sakkozz mindennap!
- Kora zsenije, egyedülálló feltaláló volt Kempelen Farkas | szmo.hu
- A beszélőgép és a sakkautomata megépítője | National Geographic
- Index - Kultúr - A kislányverő gép és egyéb találmányok
- Operátor munka szállással budapest 6
- Férfi v nyakú póló
- Széll tamás steak house
- Makita LS1018LN gérvágó Zákányszerszámház Kft.
- Joghurt készítése tej nélkül | Háztartás angyala
Ekkor kezdték keresni azokat, akik a területtel foglalkoztak, és így jutottak el a Fonetikai laborhoz. Kaptunk támogatást és egy év alatt Nikléczy Péter kollégámmal megépítettük a szerkezetet" – emlékezett Olaszy Gábor. Ez egy valódi "garázstermék", mivel jobbára otthon, a családi házban végezték munkájukat. "Mindkettőnknek van műszaki affinitása, Péter elektrotechnikus alapvégzettségű, én villamosmérnök vagyok; a téma és a feladat jellege nem volt idegen tőlünk. Hasonló utat jártunk be, mint Kempelen Farkas: több próbálkozásunk volt nekünk is, mire a végső változat megszületett" – ecsetelte a szakember, elárulva azt is: akkoriban szinte mindig a pillanatnyi kihívásoknak kellett megfelelniük. Nem tudták, hogy mi lesz a végeredmény, működik-e majd, ad-e ki hangot, ahogyan azt Kempelen Farkas állította. A munka megkezdése számos előkészületet igényelt. Nagy segítséget nyújtott, hogy a sokoldalú tudós előrelátó módon minden részletet közölt a csaknem húsz évig tartó kísérletezéseiről az 1791-ben publikált eredeti, német nyelvű könyvében, amelyet Mollay Károly professzor 1989-ben fordított le magyar nyelvre.